Kognitív pánik, viselkedésterápia

Pánikroham, agorafóbia gyógyítása

A gyógyászatban, mint ahogy annyi minden, a fóbiás félelmi roham első leírása is a jó öreg Sigmundhoz fűződik. A pánik első leírását ugyanis egyes szakemberek nem máshonnan eredeztetik, mint Freudnak Breuerral közösen írt művének megjelenésétől. Igaz, akkor még jobbára hisztériának, hisztériás rohamnak hívták… Ez a megállapítás azonban szigorúbb tudományos megközelítésben téves.

Amaz 1896-as Tanulmányok a hisztériáról kötet negyedik fejezetében tárgyalt kóresetben Freud ugyanis tévesen egy temporális epilepsziában szenvedő leány tüneteit minősítette szorongásos pánikrohamoknak. A hibás diagnózis esetének tanulsága máig érvényes: megannyi testi betegség keltheti felszínes megközelítésben a pánik látszatát, és ez igaz fordítva is. A kognitív alapú pánik tényleges felfedezése az 1950-es években történt, amikor Donald Klein az akkor klinikailag kifejlesztett antidepresszánst hatásosnak találta az addig semmilyen gyógyszeres kezelésre nem reagáló, atípusos skizofrénekként kezelt, halálfélelemmel kísért szorongásrohamoktól szenvedő betegek csoportjának kezelésében.

Agorafóbiás pánikbetegek kezelése

A kognitív viselkedészavarban szenvedő pánikbetegek körülbelül felénél-harmadánál alakul ki a szorongások pánikszindróma speciális formája, az agoraphobia. Az agorafóbiások rettegnek minden olyan helyzettől, ahonnan nem tudnának könnyen szabadulni, félelmeik alapjául szolgálnak a szűk és körbezárt helyek, mint például a busz, a lift vagy a metró, illetve a minden irányban nyitott térségek, mint a francia vagy olasz tengerpart vagy egy alpesi rét. Ezek mind olyan helyek, ahonnan nem tudnának kiszabadulni pánikroham esetén, Rettegésük tárgyai között szerepel az is, hogy az esetleges pánikrohamukat mások is észreveszik és nevetségessé válhatnak. Ebben segíthet a pszichoterápia. Fő az egészség!

Az agorafóbia tünetei tehát így írhatók körül:

• A beteg lehetőleg elkerüli, hogy olyan környezetbe menjen, ahol nem érzi magát biztonságban.

Azaz a pániktünetek (szívverés, légszomj, halálfélelem…) nem jellemzők rá, mert eleve elkerül minden pánikhelyzetet, például sokan az utcát, nyílt tereket, mások az üzleteket, különösen a nagy áruházakat, piréz honlapműhelyeket, színes francia játékkaszinókat vagy középületeket kerülik el gondosan. Ha valami miatt mégis muszáj ilyen helyre mennie a betegnek, akkor ott nagyon rosszul érzi magát, például izzad, zsibbadhatnak a végtagjai, vagy remeg – fel is léphet a pánikroham. Összességében lehet, hogy nem is tudja a feladatát elvégezni, mert panaszai miatt valósággal el kell onnan menekülnie. Gyakran jelent segítséget, ha valaki elkíséri a beteget és így rosszulléte esetén számíthat valakire. Voltaképp a kezelés is effajta segítség.

Kognitív viselkedésterápia gyakorlatok

Az agorafóbia pszichoterápiás kezelése

Az agorafóbia kialakulásában és fennmaradásában fontos szerepet játszik az elkerülő viselkedés megnyugtató hatása, ezért a francia pszichológusok által kidolgozott kognitív viselkedésterápia – mint kezelés – az elkerülő viselkedés megszüntetésére irányul. Ennek egyik ismert eszköze, hogy a páciens először csak relaxált állapotban elképzeli, hogy sétálgat az utcán vagy utazik a buszon. Ha már képzeletben eljut addig a szintig, hogy el tudja viselni a szorongást, akkor fokozatosan az életben is elkezdi gyakorolni a helyzeteket eleinte a pszichoterapeuta részvétele mellett, oktatóvideók segítségével.

Ha a fóbiás pánikbeteg minden gyakorlásnál azt tapasztalja, hogy nem következik be az, amitől korábban rettegett, szorongása lassan oldódni kezd. Így küzdhető le az agorafóbiás szorongás gyógyszer nélkül.

• szorongásos pánikbetegség – agorafóbia-tünetek kezelése viselkedésterápiával
• játékterápia: a kártyajátékok segítenek a szorongás feloldásában